Dorodangó – A sárfényezés művészete
Képzeld el hogy kint sétálsz egy hűvös őszi napon. A szél fúj és az eső folyik le a fák levelein, emlékeztetve a tegnapi viharra. Minden nyirkos. „Csobbanás” Hirtelen egy sártócsában találod magadat. A cipődet sár borítja és átázott. „A francba” gondolod. De várjunk csak, ahelyett, hogy ideges lennél, miért nem veszel egy kis sarat a cipődről és vizsgálod meg? Elgondolkodva azon, hogy ebből valamit alkothatsz is abból az energiából, amit az idegeskedésbe fektetnél. Valahogy így jöhetett létre a Dorodangó, talán… Hikaru Dorodango, lefordítva magyarra „fényes sárgombóc”, egy Japán művészeti forma, ahol földet és vizet sárrá gyúrnak és finom fényes gömbbé formálnak, amely márványra vagy billiárdgolyóra hasonlít. Ennek a művészetnek a gyakorlása egy olyan folyamat, ahol két látszólag haszontalan anyagból hozhatsz létre egy műalkotást.
Ezt nem én találom ki, alapvetően a Dorodangó elkészítése valójában hagyományos időtöltés a japán iskolás gyerekek számára. Amikor elsőre hallottam erről nagyon megdöbbentem, mivel a folyamat pofon egyszerű, de az eredmény zseniális.
Maga a szó két különálló szóból tevődik össze: Doro: szó szerint japánul „sarat” jelent. Dango: egy kerek „rizsgombócot” jelent. Ha pedig egyesítjük megkapjuk, hogy Dorodangó.
Szeretnél otthon csinálni egyet? Íme a lépések:
Első lépés: Vegyél egy adag termőtalajt:

Ennek az alkotásnak a szépsége abban rejlik, hogy a föld összegyűjtéséhez vagy kimehetsz az udvarodba, és összeszedheted az első földet, amit meglátsz, vagy felfedezheted a környéket, és találhatsz néhány igazán érdekes, különböző színű terrát. Mint minden olyan dolognál, amit magad készítesz, próbálj meg valami olyat alkotni, ami jelentőséggel bír számodra! Például, ha nyaralni mész, visszahozhatsz (persze ha ezt legálisan meg tudod tenni) egy kis földet, és abból is készíthetsz saját Dorodangót. Az ilyen projektek szépségbe a részletekben rejlik! Alapvetően bármilyen talaj megfelel, de kavicsoktól és törmeléktől mentesnek kell lennie. Akár trágyát is lehet használni, ha nagyon szeretnéd (a híres Dorodangót strucc- és oroszlánürülékből készítik)!
Második lépés: Szitáld át a földet:

Egy egyszerű háztartási szűrővel kezdd el szitálni a földet. Próbáld meg eltávolítani a nagyobb kőrészecskéket, kemény földet, vagy bármilyen egyéb szennyeződést, ami esetleg átesett a szűrőn. A talajport szitáld a lehető legfinomabbra. Ha nagyobb darabok kerülnek bele, polírozás közben repedések vagy felületi deformációk jelenhetnek meg a felületen. (A szennyeződés szitálása közben javasolt maszkot hordani, hogy ne lélegezd be a finom porszemcséket. A biztonság mindenekelőtt!)
Harmadik lépés: Vegyél egy adag vizet:

Egy edénybe önts kevés vizet a földhöz. A két hozzávaló aránya változó lehet. Csak használd a józan eszedet. Kezdd kis mennyiségű víz hozzáadásával, keverd össze, és fokozatosan adagolj hozzá több vizet, amíg a föld állaga olyanná nem válik, mint a tészta.
Negyedik lépés: Formázzunk labdát a kezünkkel:

Fogj egy marék sarat, és kezdd el gömbölyűvé formázni mindkét kezünkkel, folyamatosan annyi vizet nyomva ki belőle, amennyit csak tudsz. Eközben próbáld meg kiküszöbölni az összes egyenlőtlenséget. Különböző technikákkal próbáld meg úgy formálni a golyót, hogy megtartsa a kerek formáját, de ne legyen annyira száraz, hogy repedések keletkezzenek rajta. Ez az egyik legnehezebb része a Dorodangó készítésének.
Ötödik lépés: Polírozz, mint egy őrült:

Miután a gömb elért egy félszáraz állapotot, fogj egy befőttesüveges, és kezdd el formázni a gömböt a végső alakjára. Ezt úgy teheted meg, hogy a befőttesüveget a gömb felülete körül forgatod. Fontos megjegyezni, hogy a befőttesüveg nyílásának átmérője befolyásolja a végső méretet. Például, ha a gömbödet sokkal nagyobbra készítetted, mint a használt üveg átmérője, az üveg leforgácsolja a felesleges anyagot, ami miatt a Dorodangód kisebb lesz a tervezettnél. Ez után, fogjunk egy puha ruhát és polírozzuk a gömbünket. De vigyázzunk, ha nedvesség még jelen van a golyó felületén akkor a kendő tönkreteszi a felületet, és újra meg kell ismételnünk az előző lépéseket.
Hatodik lépés: Csodáld meg a munkád gyümölcsét:

Ez őrültség, vagy mi? Ezek sárgolyók! És a talaj különböző színei különböző eredményeket adnak, ahogy látható.
Művészetté vált a teázás, a nyilazás, az írás. Embereket dobálni, arcon ütni, vagy karddal megvágni, ez mind művészet… … és most már a sárral játszani is művészet.
És hogy miért is írtam erről egyáltalán? Azért, mert meglátásom szerint a Dorodangó nem az, aminek látszik: nem csupán egy Európában kevéssé ismert japán hobbi, hanem egy nagyon erős üzenet. Azt szimbolizálja, hogy akkor is lehet értékeset teremteni, ha a legjelentéktelenebbnek tűnő dolgok állnak csak rendelkezésünkre, de egy kitartó munka során, ha türelemmel vagyunk akkor lehet belőle valami értékeset teremteni. A folyamat – a lassú formálás, a sokszori csiszolás, az apró hibák javítása – valójában leképezi azt, amit az élet más területein is tapasztalunk. Lehet szó munkáról, sportról, tanulásról, pénzügyi tudatosságról vagy akár személyes célokról: a kezdet sokszor káosz, rendezetlen és kevésbé sem ideális. De ha nem adjuk fel és következetesen energiát fektetünk bele, előbb utóbb kialakul valami, amire büszkék lehetünk. Épp ezért bíztatlak arra, hogy ami most értelmetlennek tűnik számodra, ne add fel és fektess bele erőt, hogy majd valamire büszke lehess, és mellesleg a Dorodangó készítésével gyakorolhatod a kitartó munkát.
Forrás: https://www.karatebyjesse.com/dorodango-the-way-of-mud https://www.instructables.com/Dorodango-the-Art-of-Polishing-Dirt